Ismertető

Az országút kényelmes utazói az autósok. A mai világban viszont nem szokatlan, hogyha versenykerékpárokat csodálnak az emberek inkább. Ujjonganak, szurkolnak, és szívükbe zárják a pillanatot, mikor elhaladnak a fáradhatatlan harcosok, az országúti kerekesek. Hálát kell adni az égnek, hogy rengeteg versenyen keresztül követhetjük a pályafutásukat, és a média is segít ebben nekünk. Én, nem olyan régen kezdtem el a televízión keresztül figyelni őket, rögtön megszerettem a sportot, és a túlbuzgóságommal szeretnék egy értékes helyet adni azoknak, kiknek nem fér bele, hogy kövessék a mindennapi versenyeket. Remélem, hogy meg fogja érni, nektek, kedves látogatóimnak a munkálkodásom.

A Facebookon

2010.08.28. 16:43 velominator

Történelmi ösvényen... (Sevilla)

A múlt:

Sevilla alapítását Hispalishoz fűzik, ám van olyan monda, amely szerint Herakles alapította a települést. Amikor a rómaik uralták a Földközi-tenger partvidékét, már nagy tekintélynek örvendezhetett a város. A későbbi időkben, a nyugat-római birodalom bukása után, a vandáloknak és a nyugati gótoknak fontos székhelye volt. A katolikus egyház nagyságai kétszer is ezen a helyen találkoztak, tanácskoztak 590-ben, és 619-ben. Ahogyan betörtek az arabok Európába, Spanyolországon keresztül, Sevillát felvirágoztatták, 400 000 lakost tudhatott a magáénak. Az iszlámhitűek Isbilijahnak hívták, a környéknek pedig az Al-Andaluz nevet adták. Valószínű, hogy innen ered a mai elnevezés: Andalúzia. Kr. u. 844-ben a normannok feldúlták a várost, kihasználva a Guadalquivir hajózhatóságát. A pusztítás után, egy mór király a fővárosáva tette 1026-ban. Beni-Abad uralma után, két dinasztia is a hatalmába kerítette a települést, az Almoravidák és az Almohádok. 1248-ban derekas helytállás után, 18 hónapig védve a lakhelyüket, kudarcot vallotak a lakók, mivel III. Ferdinánd bizonyult az erősebbnek. Ez, 300 000 ember kivándorlásával volt egyenlő. 1501 és 1726 között, csak a sevillaiak kereskedhettek Amerikával, ez az iparnak, csak használt. A sevillai ipar hanyatlása akkor indult el, amikor Cadiz, a rivális város átvette az uralmat a déli területeken. A 17. században is jelentős lélekszámmal bírt az andalúz helység, ez közel 130 000 embert jelent. 1808-ban a spanyol polgári forradalom alatt, itt alakult meg a franciák elleni junta (ejtsd: hunta, ez annyit tesz: tanács). 1823-ban, még a spanyol parlament (cortes, cortez) is Madridból Sevillába menekült. 1843-ban Espartero bombáztatta le. 1992-ben ez volt a Világkiállítás színhelye.

A jelen:

 

 

 

A mai világban a spanyol föld negyedik legnagyobb városának számít, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. A 2007-as adat szerint a lakossága 699 145 fő. A tengerszint felett, csupán 7 m-rel van. Az éghajlata: a nyár forró, kevés csapadék, a tél enyhe, csapadékos.
Nyáron, akár a 40 fokot is elérheti a hőmérő. Itt található a világ legnagyobb, gótikus katedrálisa.

 

 A sevillai látképből:   

A sevillai katedrális (Catedral de Sevilla): 

                                                                              

 

A Királyi Palota (Alcázar):

   

A Kolombusz-emlékmű (Monumento a Colón):

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://velomania.blog.hu/api/trackback/id/tr402254576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása