Velomania

A 67. Lengyel körverseny ebben az évben is nagy izgalmakat tartogatott a nézők számára, mivel jó képességű versenyzők jelezték az indulásukat:

Sprinterek:
Daniele Bennati, André Greipel, Allan Davis, Robert Förster, Danilo Napolitano, Yauheni Hutarovich, Borut Bozic, Grega Bole, Wouter Weylandt, Graeme Brown, Mirco Lorenzetto, Matthew Hayman, Christopher Sutton, Kenny De Haes, Ben Swift, J. J. Haedo, L. S. Haedo, Tom Veelers, Aitor Galdos Alonso, Alexander Kristoff, Sergey Lagutin, Pablo Lastras, Jacopo Guarnieri

Hegyimanók: 
Sylwester Szmyd, Peter Sagan, Michael Albasini, Bauke Mollema, Alessandro Ballan, Tom Danielson, Tiago Machado, Mauro Santambrogio, Vladimir Gusev, Grega Bole (?), Daniel Martin, Marek Rutkiewicz, Diego Ulissi, Lars Petter Nordhaug,

Szökevény-jelöltek:
Johnny Hoogerland, Paul Voss, Simon Geschke, Tom Leezer, Rick Flens, Michael Schär, László Bodrogi, Danilo Wyss, Marcin Sapa, Maciej Bodnar, Mikhaylo Khalilov, Stijn Vandenberg, Nikolay Trusov, Peter Velits, Marcel Sieberg, Andrei Kunitski, Branislau Samoilau, Marco Velo, Murillo Fischer, Cameron Meyer

Az első szakaszon sokáig minden a megszokott módon ment, ám egy nagy bukásba keveredtek bele sokan a hajrá felvezetésében, így egy kisebb csoportból sprinteltek a végső győzelemért, tehát nem a legjobb sprinterek voltak elől. A második szakasz a leghosszabb és a legkimerítőbb napot jelentette a kerékpárosok számára, de klasszikus sprintbefutót hozott, melyen André Greipel diadalmaskodott. Ekkor vette át az összetett vezetést Allan Davis az olasz Guarnieritől. A harmadik napon egy újabb sprinter győzedelmeskedett, a fehérorosz Hutarovich személyében. Az ausztrál Davis előnye a sárga trikóért folytatott harcban 3 másodperc volt már az etap után, és a pontversenyben is már két napja vezetett. A negyedik szakaszon már egy komolyabb emelkedőt is megmásztak a bringások, de a végén alacsonyan volt a befutó. Egy négyfős csapat hajrázott a dicsőségért, és kettős Lampre sikerül született. Mirco Lorenzetto megkaparintotta a Jackpotot is, mivel a sárga trikót átvette az Astana ausztrál versenyzőjétől. Mögötte az összetettben csapattársa Bole, és a kétéve világbajnok Ballan állt a virtuális dobogón. Az ötödik nap már egy kemény hegyi befutóval végződött, de előtte még kisebb emelkedőkön keresztül jutottak el a célba. Az utolsó hegynél teljesen együtt volt a mezőny, de csak egy embernek volt mersze bevállalni, ő volt a fiatal, ír származású Daniel Martin. 20 másodperc előnnyel megnyerte a szakaszt, és az összetettben is az élre került. Lorenzetto már nem bírta a hegymenetet, de Bole jeleskedett ott is. Az utolsó előtti napra jelölték ki a szervezők a legnehezebb szakaszt, ezt méltán lehetett nevezni a királyetapnak. A második leghosszabb táv alatt a "harcosok" megmásztak 3 darab elsőkategóriás emelkedőt, melyek közül az egyik néhol 22%-os meredekségű volt. A terma bukowinai emelkedőt háromszor is le kellett nyomniuk, mivel egy rövidebb körpályán keresztül értek oda az utolsó hegyhez. Végül egy jól időzített bravúros támadással a holland Bauke Mollema lett az első, aki felért. Nem volt céltalan ennek az ifjúnak az ellépése, az összetett versenyben csak 30-31 másodperc körüli hátránnyal rendelkezett. Megpróbált 20 másodpercnél nagyobb előnnyel nyerni, mert az időjóváírással együtt a vezetést átvehette volna. Ez nem történt meg, de feljött a harmadik helyre, ami biztosnak tűnt. A szlovén Bole jól szerepelt ismételten, így hátrányát csökkentette Martinnal szemben. Még megvolt az esélye az első helyre. Szombaton ismét a szokásos felállás volt várható, sprintbefutó. Lelkes szökevények az utolsó napon is voltak, ám Krakkóba érve, 4 km-rel a vége előtt mindenkit utolértek. Megkezdődött a "lökdösődés" a felvezetők között. Szemfüles módon, más mögül kibújva André Greipel ment át elsőként a célvonalon.

Az összetett végeredménye:

A pontverseny végeredménye:

A sprintverseny végeredménye:

A hegyi összesítés végeredménye: