A következő versenyzők az értékelésünkben ugyan nem szerepelnek, ám mégis a teljesítményük miatt kiemelhetők a mezőnyből.

A norvégok:



Az idei versenyen két norvég induló volt, a világbajnok Hushovd és a norvég időfutambajnok Boasson Hagen. Eredetileg, elvileg mindketten sprinter beállítottságúak, azonban mindkettőjük bírja a hegymenetet is. Boasson Hagen előbb egy sík szakaszt nyert Lisieux-ben, a Sky versenyzője ekkor izomból lehajrázott mindenkit. Második szakaszgyőzelmét Pinerolóban szerezte egy átmeneti szakaszon, úgy, hogy az utolsó hegyen meglépett társaitól és már nem tudták utolérni. Hushovd meglepően nem nyert mezőnybefutót. A világbajnok Lourdesban szökevényként nyert, méghozzá előtte az Aubisque-on is túljutva és a legvégén könnyedén lehajrázva Moncoutie-t. A 16. szakaszon pedig honfitársát, a fent említett Boasson Hagent hajrázta le, kitűnő felvezetésének és erejének köszönhetően. Így negyedik győzelmüket szerezték meg a norvégok ezen a Touron és még az első-második helyük is gyönyörű teljesítmény. Több győzelemmel csak a britek büszkélkedhetnek, azt pedig mind Cavendish szerezte.

Thor Hushovd:

Ugyan már volt szó róla, mikor a norvégokról írtam, mégis szeretném újból kiemelni őt. Hushovd ugyanis nemcsak a sárga trikót viselte egy darabig, hanem még sárgában segítette Farrart, hogy sprintelhessen illetve szivárvány trikóban, világbajnokként nyert két szakaszt. Ez egyedülálló és említésre méltó teljesítmény. A norvég világbajnok igazán jól versenyzett végig. Ha csapatmunkáról volt szó, akkor abban is haladéktalanul kivette részét. Az idei formája alapján mintha most már inkább sprinterből átalakulna egynapos menővé, ahogy ezt az egyik szerkesztőtársam megfogalmazta egyik cikkében. Személy szerint az én egyik kedvenc "sprinterem", azért, mert amikor 2 vagy 3 évvel ezelőtt a zöld trikóért hajtott, nem habozott és meglépett a hegy alján, hogy a részhajrában pontokat szerezhessen. Ez aztán versenyzői kvalitás.

Mark Cavendish:

A Man-szigeten született sprinter igazi tehetségnek és gyorslábúnak számít már évek óta. Ahol megjelenik, ott általában felhalmozza az első helyeket. Nos, ezzel idén sem volt gond, habár az elején megijesztette a rajongóit és azokat, akik a győzelmére tettek egy jelentős pénzösszeget. A legelső lapos profilú szakaszon csak az ötödik lett. Az ötödik szakaszon már az első helyet szerezte meg Gilbert előtt, majd két nappal később megismételte győzelmét. A 10. szakaszon viszont nagy meglepetésre lehajrázta őt a volt csapattárs Greipel, aki sokáig a brit árnyékában volt. A német jobban indított és észrevétlenül csusszant be szélről. Ezután a kis kudarc után megint szakaszt nyert a HTC sprintere, ez volt a 3. elsősége. Negyedjére Montpellierben jött be elsőként a nagy mezőnyhajrában. Végül a hőn áhított párizsi befutóban is diadalmaskodott. Emellett azonban a zöld trikót is magához kaparintotta. Kitűnő teljesítményével immár 20 szakaszgyőzelem van beírva a neve mellé, a Tour de France kiskönyvében.

Jelle Vanendert:

Az Omega-Pharma Lotto kerékpárosa Gilbert mellett a legjobban teljesített. A fiatal belga igazán jól ment a Pireneusokban és az Alpokban is. A luz-ardideni befutóban Samuel Sánchez mögött a másodikként végzett és nem is akárhogy, ellépett Frank Schlecktől. Nem is telt el olyan sok nap és az egymást figyelő esélyesek tétlenségét megunta, ezért megindult, hogy megnyerje a Plateau de Beille-re vezető hegyi befutót. Olyan kirobbanó energiával indult meg, hogy kalaplengetést érdemel. Dinamikus, elszánt és győzelemre éhes volt. Mondjuk, azért a nagyobb lélegzetvételű emelkedőket még nem bírja úgy, de bele fog jönni szerintem. Az Alpe d'Huez-en sem volt a legjobb 10-ben. Fiatal még, be kell még érnie. Pár napig a pöttyöst is viselte, de Samuval nem tudta felvenni a versenyt. Mindenesetre megvillantotta tehetségét.

Jérémy Roy:

A francia versenyzőt már korábban is észrevehettük, kitűnt a mezőnyből pár szakaszon. Az egyik legjobb és legelszántabb szökevény. Idén is igazolta ezt. Szinte mindegyik arra érdemes szakaszon tagja volt a szökevénycsoportnak. Ez már eleve nagy teljesítmény volt. Azt az elszántságot, akaraterőt, küzdőképességet nem sokan birtokolják, mint amivel ő rendelkezik. A franciának egyszer sem sikerült hazaérnie. A legközelebb akkor volt, amikor Lourdesban volt a befutó. Ekkor azonban utolérte őt Moncoutie és Hushovd. Roy el is fáradt és sajnos innentől számára nem volt sok sansz arra, hogy megnyerje a szakaszt. Hushovdnak kedvezett a kialakult helyzet. Kétszer is a legaktívabbnak választották, ha jól emlékszem. Még az utolsó, párizsi szakaszon is megpróbált nyerni, így megszökött a pelotontól. Azonban a sprinterek csapatai nagyon dolgoztak. Ennek ellenére az idei Francia kör legaktívabb versenyzőjévé választották. Teljesen jogosan.