Velomania

 Elérkeztünk idén is az év végéhez, ilyenkor újév tájékán minden a visszatekintésé, értékelésé. Ezúttal mi is ezt tesszük, a tovább után két részes sorozatunk második részeként, saját kis csapatunk által kitalált Velomania díjak győzteseit vesszük górcső alá, azaz, hogy miként is alakult idén az országúti kerékpáros mezőny apraja-nagyjának sikerei.

Kezdjük a legfőbb díjunkkal, ami a nem túl frappáns Év kerékpárosa nevet kapta. Jelöltek egyik kategóriánkban sem voltak, minden szerkesztő a saját legjobbját dobta be úgymond a közösbe, a legtöbb szavazatot pedig döntő fölénnyel Philippe Gilbert kapta. Az idei évben ahogy azt már előzőleg is olvashattátok, a legtöbb szakaszt/versenyt nyerte meg, az egy naposokon ritkán látott nagy dominanciát aratott 2011-ben. Emellé jött a Tour sárgatrikója, belga bajnoki címei, de ami például Velonsonál is a leginkább számított a 3 tavaszi ardenneki klasszikus begyűjtése. A világbajnoki cím nem jött össze, de kétség sem fér hozzá, hogy pályafutása legjobb évét produkálta, és gyakorlatilag már csak az a fránya vb cím hiányzik a kollekciójából.

Szavazatot kapott még: Cadel Evans és Mark Cavendish

A következő díjat az Év csapata kategóriában osztottuk ki. Itt már eltérő volt szerkesztőtársaim véleménye, döntő fölény sem alakult ki, csupán egyetlen csapat kapott egynél több szavazatot, így ez a brigád meg is kapta a neki járó érdemet tőlünk. Ez pedig a BMC lett. Természetesen nálam és Bendzsi kollégánál is a Touron nyújtott teljesítményük adatta velünk a voksot rájuk. Andy Rhis a csapat tulajdonosa, a botrányos Phonak kaland után, egy új, amerikai alapokon épülő csapatot hozott létre, ami három év kemény munkája után, idén elérte a belefektetett idő, pénzmennyiséget. Cadel Evans maga is olyat tapasztalhatott, amit hosszú karrierje alatt talán soha, volt csapata, csapattársai akik segíteni tudták három egész héten át. Márpedig a soraikban egy George Hincapievel, akinél jobban jelenleg senki nem tudja hogyan kell TdF-et nyerni, ez a csapat szó szerint a nagybetűs csapat lehet, és lett is. Enélkül gyaníthatóan Tour de France győzelmet sem ünnepelhetett volna Cadel. Jövőre tovább erősödnek Gilbertel, Hushovddal, és még megannyi nagy nevű versenyzővel, akik az immáron Velomania Év Kerékpárosa Csapat díjazottjaihoz csatlakozhatnak.

Szavazatot kapott még: Omega-Pharma Lotto, Team Sky és HTC.

Harmadik díjazottunkat az Év fiatalja kategóriában avattuk. Itt két név lett bedobva a mi szavazatink alapján, végül 3-2 arányban Peter Sagan nyerte. A fiatal szlovák fiú második profi szezonja, a remekül sikerült elsőt is túl szárnyalta, elég csak a Lengyel körverseny győzelemre, vagy élete első GT-jén aratott szakaszgyőzelmeire a Vueltán gondolni. Az egyetlen kisebb csalódást keltő eredménye a világbajnokság volt, ahol a verseny egyik esélyeseként indult, de nem hozta azt az eredményt, amit ezalatt a röpke pályafutása alatt elvártak volna tőle. Már ha egy 21 éves fiatalembernél lehet elvárásokról beszélni. Jövőre már talán a Touron is láthatjuk, de addig is minden sprintben és dimbes-dombos szakaszon ahol indul komoly esélyesként kell vele számolnunk. A másik fiú, a mindössze két évvel idősebb, mégis igazából idén berobbanó Marcel Kittel volt. Az egykori U23 vb bronzérmes német srác, a ProKontis Skil-Shimano versenyzője a Lengyel körversenyen és a Vueltán is látott, sprintertehetség ragyogó szezont tudhat maga mögött, nem kevesebb mint 16 sikert aratott, persze többnyire kisebb versenyeken, de a szám maga önmagáért beszél. Jövőre a várva várt Cavendishel való csatáknak is reméljük szemtanúi lehetünk.

Az év legtöbbet fejlődött egyénisége díja, külön jó magam ötlete volt, ne csak egy fiatalt vagy akár nem fiatalt díjazzunk. Nos a többi író palánta kollégám egyetértésben bólintott, és jó szokásunkhoz híven ismét négy név lett megemlítve. Végülis az egyedüliként ét szavazatot kapó Christopher Froome lett a győztes. Egy évvel ezelőtt ha egy ilyen aktuális év legjobbjai választáson bárhol is bedobjuk a nevét, vélhetően körberöhögnek. Ez is volt a főszempont amikor kitaláltam ezt a díjat, hogy a nevéből adódóan ki az aki a leginkább tett egy olyan benyomást, amire nem számítottál volna, ami alapján azt mondod, hol volt ő eddig, és ehhez hasonlókat. Nos, szerintem ez Froomenál méltó helyre került. A Vuelta erre a legjobb példa, ahol olyan formában tekert, az eddig csak állampolgárváltásaival kitűnő brit srác, amit nemhogy Wiggins, de nagy valószínűséggel csapaton belül sem gondolt senki. Időfutamon, hegyeken egyaránt lerázhatatlan volt, megtudtuk, hogy szívóssága már-már Voecklerével vetekszik, ami egy ilyen kicsit lyukas GT-n mint az idei spanyol körverseny volt, bőven elég lehet egy hatalmas sikerre.

Szavazatot kapott még: Peter Sagan, Bauke Mollema és Taylor Phinney

Az év legnagyobb csalódása kategóriában nem kapott senki sem két szavazatot, ami pedig azt jelenti, hogy felsorolnám mindegyiküket akik kaptak. Filippo Pozzato, Vincenzo Nibali, Stijn Devolder, Denis Menchov és Ivan Basso. Többnyire olaszok, ahogy látható, ki-ki saját mércéje alapján döntse el mennyire van igazunk, vagy nincs. Három egykori GT győztes illetve két korábbi egy napos klasszikus győztest találunk közöttük, és valljuk be egyikük sem aratott valóban semmi maradandót az idei esztendőben…

A hét kategóriánk hatodikjaként az év legjobb versenye cím „birtokosát” kerestük. Ez a díj végülis nem összhangban született, ugyanis Bondi kollega választani sem tudott annyi jó versenyt látott, Bendzsi és Velominator kollega egy adott versenyt (Giro és Vuelta), Velonso szerkesztőtársammal viszont mi, konkrétan egy szakaszt emeltünk ki. Egyébként természetesen ez, mint a legszubjektívabb kategória, de mégis egy magára valamit is adó kerékpárral foglalkozó oldalnak szerepelnie kell, egy ilyen évértékelő cikkben. Nos, a több emlékezetes közül, hamár a két kollega a két GT-t választotta (semmi összebeszélés nem volt) mi is ezen két GT egy-egy legemlékezetesebb szakaszát választottuk. Ez pedig egyszer a Giro d’Italia Val di Fassa-i befutója Nieve sikerével a Crostis kihagyásával, a Mortiroloval, és egy máig emlékezetes befutóval a szakadó eső és majdnem fagypont körüli befutóval. Illetve a Vuelta 17. szakasza Froome és a későbbi győztes Cobo párharcával, ami szintén azt hiszem örökre emlékezetes marad, halszálkázás közepette egy támadás Cobo részéről, egy Froome részéről, azt hisszük a spanyol leszakad, de mégsem, majd pedig visszaérkezik a britre. Igazi, ki-ki csata volt a végső győzelemért. Reméljük 2012-ben hasonló izgalmakban lehet részünk!

Végül pedig az utolsó kategóriánk, az év embere lenne. Itt célszerű volt mást választani, mint az év versenyzője díjra, hiszen ezt akár egy életmű megkoronázásaként, vagy egy nem várt teljesítménnyel is el lehetett hódítani. Meggyőző fölénnyel ezt a díjat Cadel Evans nyerte. Egy szavazatot Gilbert és egyet Voeckler kapott. Kétség sem fér, még a két másik név ellenére sem, hogy ez a díj a lehető legjobb helyre került, hiszen egy eddigi is kiváló pályafutás megkoronázásaként a mindenkori naptári esztendő legfontosabb versenyét megnyerve, végre hibátlanul és csapattal a háta mögött arathatott óriási sikert Evans. A világbajnoki cím, rózsaszín és sárga trikó viselése, Fléche Wallone győzelem, csak az utóbbi 2 esztendő termése. Idén pedig a várva várt Tour de France győzelem, amit az egész három hét alatt mutatott formája alapján teljesen megérdemelten aratott.

Ezek lettünk volna 2011-ben, köszönünk minden olvasónknak, hogy egyszer legalább ide kattintott. Jövőre a megszokott színvonallal várunk minden kedves régi és új olvasónkat is. A Velomania.teljes szerkesztősége sikerekben, élményekben gazdag Boldog Új Évet Kíván!