Velomania

Az összetett verseny igen izgalmas kimenetelű volt, erre is számított mindenki. Előzetesen körülbelül 5-10 kerékpáros vágyhatott a piros trikóra, mivel a formájuk ezt igazolta. Az egyes esélyeseket mi értékeltük, így négyünk átlagpontszáma fogja megadni azt, hogy ki hogyan szerepelt szerintünk. A listánkban 10 név szerepel, a maximálisan adható pontszám 10. Lássuk, hogy ki hol áll a 10-es skálán.

Vincenzo Nibali (8,9 pont):

A fiatal olasz előzetesen a Tourra készült, majd be kellett ugrania a Giro d'Italiára is, ahol 3. lett az összetettben és nyert egy szakaszt. Várni lehetett tőle a jó eredményt, mivel erős, jól bírja a hegyeket, és az időfutamokon is az élmezőny közelében van. A tavalyi évben már villantott a francia körversenyen. A Vuelta talán legnagyobb esélyesének gondolták, és nem is tévedtek nagyon. A spanyol körversenyen jól bírta az emelkedőket, bár volt, amikor megingott. Fontos pillanatokban azonban nem adta fel, küzdött, hogy megszerezze és megvédje a piros trikót. A végén sikerült megőriznie az előnyét, és tegyük hozzá, hogy hű fegyverhordozója, Kreuziger nélkül nem lett volna olyan egyszerű, hogy megnyerje az idei Vueltát. Az ifjú kerékpárosról még sokat fogunk hallani.

Joaquin Rodriguez (8 pont):

A spanyol kerekes, becenevén Purito, igazán meggyőző teljesítményt mutatott ebben az évben. A Tour de France-on megnyerte a mende-i befutót, ahol egy számára kedvenc, rövid emelkedőt másztak meg. Contador nem tudta utolérni és megelőzni a végén. Franciaországban 8. lett az összesítésben. A tavasszal megnyerte a Katalán körversenyt. A Vueltára picit fáradtan érkezhetett, bár ez nem biztos. A 3 hét során jól teljesített, annak ellenére, hogy Andorrában megrogyott és elvesztette a vezetést. A Peña Cabargán megmutatta, hogy mennyire erős a rövid emelkedőkön. A Cotobello után átvette az összetettbeli vezetést, 33 másodperccel vezetett Nibali előtt. A pihenőnap után jött a nagy próbatétel, a hosszú időfutam. Sajnos nem szerepelt jól Purito, több mint 3 perc hátrányt szedett össze Nibalival szemben. Ezzel elszálltak az esélyei, azonban a végső hegyen, a Bola del Mundón Mosquera és Nibali után érkezett be. Ha jövőre fejlődik az időfutamban, akkor már meg is nyerheti az egyik körversenyt.

Ezequiel Mosquera (8,8 pont):

A galíciai fiú már évek óta jól versenyez Spanyolországban. Mivel a csapata a Xacobeo Galicia nem ProTour csapat, ezért nem láthatjuk sokszor őt. Az idényben második lett a burgosi körön, és 4. helyen végzett az asztúriai körversenyen. 2007 és 2009 között a legjobb ötben volt mindig a Vueltán. Ezekben az években megcsillantotta a hegymászó tehetségét, és megpróbálta felvenni a harcot a nagyokkal, mint Contador, Menchov, Sastre, stb. A 2010-es évben nem volt annyira kiemelkedően jó a spanyol kör mezőnye, de mégis jelen voltak az élmezőnyből. A Jaénbe érkező szakasz során 7. lett. A nagy hegyekig várakozott, de még a Xorret del Catín nem mozgolódott. Andorrában Anton mögött második lett, ekkor az ötödik helyen állt. A 14. szakaszon J. Rodriguez és Nibali mögött harmadik lett. A drámai történtek után a Lagos de Covadongán szétcincálódott a mezőny, ő a hetedikként érkezett be. Mögötte jött Nibali, aki átvette a piros trikót a szegény Antontól. Közelebb húzódott az első két helyezetthez, majd az időfutam után 38 másodperc hátránya volt Nibalival szemben. A Bola del Mundót megnyerte, viszont még maradt Nibalinak előnye. Nem tudom, hogy meddig versenyez még, de ezt a versenyt megjegyzi egy életre. Felülteljesített önmagán, így megérdemli a dicséretet. Szép volt Ezequiel!

Igor Anton (9,4 pont):

Előzetesen nagy kérdőjel volt, hogy az Euskaltel versenyzője mennyire tud majd beleszólni az összetettbe, hiszen a csapatból a legnagyobb név, a Touron remeklő Samuel Sanchez nem indult ezen a versenyen. Igor Anton viszont az előzetes várakozásokat felülmúlva, élete formájában versenyzett, megnyerte a 4. és a 11. szakaszt is, a hegyeken talán a legjobb volt, és a 14. etapon is ő viselhette a piros trikót, amikor bukásba keveredett és fel kellett, hogy adja a versenyt. Hogy mi lett volna, mondjuk az időfutamon vagy a Bola del Mundon, ha nem esik el Anton, azt sosem tudjuk meg, könnyen lehet, hogy övé lett volna a végső győzelem is, kérdés, hogy ekkora lehetősége mikor lesz legközelebb.

Frank Schleck (6,8 pont):

A verseny előtt, a két Schleck testvér közül inkább Fränket tartották esélyesebbnek, sőt voltak többen akik a dobogóra várták. Annyiban ez be is igazolódott, hogy Fränk legalább versenyben volt az összetettben, míg Andytól egyáltalán nem láttunk semmit, viszont talán ennél az 5. helynél előzetesen többre lehetett volna számítani. Ha már ez nem jött össze, a szakaszgyőzelemért volt egy-egy szép támadása ugyan a luxemburginak, a legközelebb a 16. etapon járt hozzá, azonban csak a 2. helyig jutott. Összességében elmondható, hogy tud ő ennél többet is.

Denis Menchov (2,8 pont):

Ha valakit igazán komoly csalódásként lehet elkönyvelni az a Rabobank orosz versenyzője, akit a jól sikerült Tour után a verseny legnagyobb esélyesének tartottak, más kérdés, hogy a jelek szerint a galloknál végigversenyzett 3 hét erősen elfogyasztotta a tartalékait. Menchov gyakorlatilag végig önmaga árnyékaként versenyzett, a hegyeken hiányzott belőle az átütő erő, szinte minden szakaszon időhátrányt kapott. Egyetlen fellángolása a szokásosan erős időfutama volt, amikor némi szerencsés szél közbenjárásával, mindenki elképedésére gyorsabb tudott lenni, mint a sokáig vezető és már-már győztesnek hitt Cancellara, azonban amilyen versenye volt most, Peter Velits még az ő idejét is meg tudta dönteni. Egy biztos a korábbi kétszeres győztestől ennél mindenki, valószínűleg saját maga is többet várt.

Luis León Sánchez (5,1 pont):

Valverde eltiltás alatt, így Luis Leónban bízhattak a Caisse d'Epargne spanyol szurkolói. A spanyol versenyző jó formának örvendezhetett, mivel a Clasica San Sebastiant sikerült megnyernie július végén, majdnem augusztusban. Az idén még a spanyol időfutambajnokságon is győzedelmeskedett. Az Algarve-i körön és a Párizs-Nizzán második lett összetettben. A Sarthe-i körön szintén első lett. A Touron éppen kicsúszott a legjobb tízből. Nem volt valószínű, hogy átütő formában fog versenyezni a Vuelta alatt, ám azért jónak gondolták a hegyi szakaszokon, hogy bevállaljon. A hegyi etapokon volt egy-két megmozdulása, egyéni akciója, és a hosszú időfutamon ötödik lett. Szerintem nem okozott mindenkinek csalódást, mivel a formájához igazodva versenyzett.

Tom Danielson (5,9 pont):

A Garminos amerikai a több hetes versenyeken általában jól szerepel, a legtöbbször a legjobb 10-ben végez. Fő erőssége az időfutam és a hegyeket is bírja. Ebben az évben nem volt sok jó eredménye, de mégis számolni kell vele, hogy esélyes lehet az első 10-re. A lengyel körversenyen láttam őt, és akkor is jól tekert, az összetettben 9. lett. A lengyel kör alatt kötelességtudó módon segítette Daniel Martint, aki meglepetésre megnyerte a versenyt. Az idei Vuelta alatt szinte megbújt a mezőnyben, talán egyszer próbálkozott az egyik hegyen, de nem volt olyan erős. Danielson teljesítménye a közepes közelében van, hogyha tanári szemmel nézzük a dolgot. Próbálkozott, de nem jött össze a jobb jegy. Majd jövőre!

Xavier Tondo (7,9 pont):

A Cervelo versenyzőjét is az esélyesek közt emlegették, mivel jó versenyzőnek ismerik a szakértők. A 2010-es szezon hozott számára néhány sikert, példa gyanánt, a Párizs-Nizzán megnyerte a 6. szakaszt, ahol egy jónevű szökevénycsoporttól lépett el. A katalán körversenyen 2. lett az összetettben, és egy szakaszgyőzelmet is begyűjtött. A mostani Vuelta alatt remekül biciklizett. Az Andorrában lévő célvonalon harmadikként hajtott át, Antont és Mosquerát nem tudta utolérni. Ekkor még 3. volt az összetettben. A Peña Cabargán 39 mp. hátránnyal érkezett be. Ezután a teljesítménye visszaesett, és hátrébb csúszott az összetettben. A végső hegyen még 5. lett, ami kiváló eredmény tőle. A spanyol körön összességében a hatodik lett.

Carlos Sastre (6,3 pont):

A tapasztalt "öreg" versenyző nem lazsált ebben a szezonban. Mindhárom nagy körversenyen részt vett és a ProTour versenyek legtöbbjén is szerepelt. A Clasica San Sebastianon Luis León Sánchez és Vinokourov mögött a harmadik lett. A Touron nem volt a legjobb formájában, úgy tűnt, hogy fáradt egy kicsit. Egy-két hegyi szakaszon az első tízben végzett és 8. lett a Giro d'Italián. A Vueltán nem gondolta senki, hogy sokat fogja mutogatni magát, azonban nem lehet őt lebecsülni. A spanyol körversenyen egyszer sem igazolta tehetségét, erejét mivel szakaszgyőzelem közelébe nem tudott kerülni. A hegyi szakaszokon az első tízben legtöbbször ott volt. Ismert, hogy mindig az utolsó hétre szívja fel magát, de mégsem mutatkozott ez meg. Vajon meddig versenyez még?

Peter Velits (9 pont):

A szlovák sport fejlődése láthatóvá vált, a kerékpárban sincsen másképp. A fiatal szlovákok közül igéretes tehetségnek tűnik a Velits testvérpár és Peter Sagan. Ugyan Martin Velitsről is hallhattunk már, mégis Peter kiemelkedőbbnek látszik. Még amikor a Milramnál versenyzett, a 2008-as Tour de France 17. szakaszán ő kapta a legaktívabbnak járó piros rajtszámot. A 2009-es Milánó-San Remo versenyen 10. lett. 2010-ben csatlakozott a Columbia csapatához, s követte őt a testvére Martin is. Az idei Vueltán számítani lehetett arra, hogy meglepetést okozhat egy jó szerepléssel. A hegyeket igen jól bírta, de a hosszú időfutamon óriásit tekert, végül megnyerte azt. Ezután állt fel a virtuális dobogóra, amit Madridig sikerült megtartania. Nagy szenzáció ez saját magának, a csapatának és az országának is. Szlovák kerekes, még nem állt ilyen előkelő helyen egy nagy körversenyen. Gratulálunk Peter!

Az összesítés:

1. Igor Anton 9,4 pont
2. Peter Velits 9 pont
3. Vincenzo Nibali 8,9 pont
4. Ezequiel Mosquera 8,8 pont
5. Joaquin Rodriguez 8 pont
6. Xavier Tondo 7,9 pont
7. Frank Schleck 6,8 pont
8. Carlos Sastre 6,3 pont
9. Tom Danielson 5,9 pont
10. L. L. Sánchez 5,1 pont
11. Denis Menchov 2,8 pont

A névsorból kiemelném Antont és Velitset (ejtsd: velics), akik megleptek mindannyiunkat a kiváló teljesítményükkel. A legrosszabb pontszámot Menchov kapta, ami szerintem nem meglepetés, mert elég halvány volt ahogy tekert.